Katalin Hász-Fehér

Jegyzetek egy szállóige és a sajtónyelv természetrajzához

Introduction

Jegyzetek egy szállóige és a sajtónyelv természetrajzához. A magyar sajtónyelv és szóbeli kultúra kapcsolata Arany János „gondolta a fene” szállóigéjén át. Kritikatörténet, irodalomelmélet és oktatás összefüggései.

Abstract

A magyar sajtótörténetben ezidáig nem indultak olyan vizsgálatok, amelyek az írott médiumok nyelvezetének, tartalmának, híranyagának, műfajainak a szóbeli kultúrához hasonló vonásaival foglalkoztak volna. A tanulmány első fejezetében ezért a német nyelvű kutatások eredményeire támaszkodva tekintem át, hogy milyen területeken járhatna újdonsággal egy hasonló projekt a magyar hírlapok és folyóiratok esetében. A tanulmány nagyobbik része ezt az elméleti felvezetést illusztrálja egyetlen példán keresztül. Több mint száz éve él az irodalmi és társadalmi közbeszédben, tudományos igényű megnyilatkozásokban egy Arany Jánosról szóló anekdota, illetve ebből lerövidült, Aranynak tulajdonított szállóige, a kritikai élű, mindennemű szerzői szándékot tagadó, és a rá való értelmezői hivatkozást irrelevánsnak tekintő „gondolta a fene”. Ma már tudható, hogy Arany nevéhez csak feltételesen, esetleg csak bizonyos változatában, vagy csak szóbeli hagyomány alapján kapcsolható a mondat, és nincs is összhangban Arany kritikai és poétikai nézeteivel. Ha azonban nem a hitelességre, hanem a használatra terelődik a figyelem, ahogyan azt az anekdota forrásvidékével foglalkozó nyelvész, Lőrincze Lajos javasolta, akkor a folyton módosuló alaki és jelentésbeli változatok egyszerre teszik megközelíthetővé a publicisztikai beszédmód, a 20. századi kritikatörténet, az irodalomelméleti tabuk és toposzok természetrajzát, az irodalmi szövegekkel való foglalkozás populáris szintjeit, illetve újabban az irodalomoktatás megújításához fűződő elgondolásokat.

Review

The paper, "Notes on the Natural History of an Idiom and Journalistic Language," addresses a significant lacuna in Hungarian press history research by exploring the heretofore neglected interconnections between written media and oral culture. The author proposes a novel analytical framework, drawing insights from established German-language scholarship, to investigate how elements of oral tradition manifest and evolve within Hungarian newspapers and journals. The abstract posits that such an approach can offer fresh perspectives on the linguistic, content, news, and genre aspects of written media, thereby setting a compelling agenda for understanding the dynamic interplay between different forms of cultural expression within a national media context. A key strength of this study lies in its innovative methodological shift, moving beyond mere questions of authenticity to focus on the usage and evolution of a specific linguistic phenomenon. The paper effectively illustrates this theoretical premise through an in-depth analysis of the idiom "gondolta a fene" (the devil thought it), widely attributed to Arany János for over a century. By demonstrating how this phrase, despite questionable origins, has permeated literary and social discourse, academic statements, and journalistic language, the author uncovers a rich tapestry of interpretive possibilities. This focus on usage, as advocated by Lőrincze Lajos, allows the study to explore the natural history of publicist discourse, 20th-century critical history, literary theoretical taboos and topoi, popular engagement with literary texts, and even contemporary ideas for reforming literary education. This specific case study compellingly validates the broader theoretical argument for examining the intersection of oral and written cultural forms. The study makes a valuable contribution by not only identifying a critical gap in Hungarian cultural and media studies but also by providing a robust theoretical and empirical framework to address it. By shifting the analytical lens from provenance to pragmatic function and evolution, the paper illuminates the complex ways in which cultural artifacts, even those of uncertain origin, acquire meaning and influence over time within media contexts. The detailed examination of "gondolta a fene" offers profound insights into the mechanics of literary appropriation, critical reception, and popular understanding. This research has significant implications for future studies in media history, sociolinguistics, literary theory, and cultural studies, offering a template for investigating similar phenomena and enriching our understanding of the nuanced relationship between language, media, and collective memory.

Full Text

Comments

You need to be logged in to post a comment.