Judit Gera

Anne Frank első naplókötete mint performatív bricolage

Introduction

Anne frank első naplókötete mint performatív bricolage. Anne Frank első naplókötetének performatív bricolage és képzőművészeti elemzése. Feltárja a vizuális formát, a pszichoszociális fejlődést, lázadást és szabadságot a bujkálás során.

Abstract

Anne Frank naplója a Biblia mellett a világon legnagyobb példányszámban elkelt könyv. Meglepő adat egy holland nyelven íródott művel kapcsolatban, de nem annyira meglepő a holocaust transznacionális kontextusában. Anne Frank naplója volt az egyik legkorábban, 1947-ben megjelent tanúságtétel. Gyakorlatilag a világ összes nyelvére lefordították. Kevésbé köztudott, hogy a naplónak több változata létezik: először maga Anne írta újra naplójának egy részét, halála után édesapja, Otto Frank szerkesztette újra a könyvalakban történő kiadáshoz, majd e különböző változatokat összedolgozva adják ki a naplót a könyvkiadók mind a mai napig. Tanulmányomban a kockás fedelű naplókönyv első, a-verziójával foglalkozom, mely 1942. június 12-étől 1942. december 5-ig tart. A 2021-ben digitalizált naplónak ez a része tele van különböző írásképekkel, leragasztásokkal, betoldásokkal, fényképekkel, kommentárokkal, önértelmezési kísérletekkel. Ezek tanulmányozása nyomán arra a megállapításra jutottam, hogy a kockás fedelű napló nemcsak tartalmilag képvisel felbecsülhetetlen értéket, hanem a lapjain feltárulkozó vizuális forma miatt is. Állításom szerint a napló ezen része képzőművészeti műtárgyként, kollázsként is értelmezhető. Annes saját emlékeiből, levelekből, családi dokumentumokból, az írásmód váltogatásából mintegy bricolage-ként barkácsolja össze élethelyzetének történelmi, társadalmi, nemi, etnikai vonatkozásait. A napló képileg is megfogalmazza a szélsőséges történelmi helyzetbe kényszerült kiskamasz pszichoszociális fejlődésének állomásait. Ennek eredményeként egy performatív portré rajzolódik ki: a német zsidó menekültről, aki a háború után holland állampolgárrá és íróvá szeretne válni, a kamaszodó lány  szexualitásáról és női mivoltának tudatosodásáról, a bujkálásról mint a külső és belső ellenállás formájáról, a traumákhoz, a természethez, a politikához, a családtagokhoz és a többi bujkálóhoz valamint az ahhoz a térhez való  viszonyról, amely a bujkálást lehetővé teszi. Mindezek a folyamatok  állandó mozgásban vannak, egymással játékba lépnek és együttesen a határátlépések, a lázadás és a szabadság irányába mutatnak.

Review

This paper, titled 'Anne Frank's first diary volume as performative bricolage,' offers a compelling new perspective on one of the world's most widely read and significant historical documents. The abstract immediately establishes the global importance of Anne Frank's diary as an early and transnational testimony to the Holocaust, highlighting its unparalleled reach alongside the Bible. The author notes the lesser-known fact of multiple diary versions, including Anne's own revisions and her father Otto Frank's subsequent edits. Crucially, the study focuses specifically on the first "a-version" of the checker-covered diary, covering June 12 to December 5, 1942, a segment newly digitized in 2021. This precise focus allows for an in-depth analysis that moves beyond traditional textual interpretations. The core of the paper's innovative approach lies in its close examination of the diary's visual and material characteristics. The abstract highlights the presence of diverse handwritings, pasted-over sections, insertions, photographs, comments, and self-interpretations within this specific diary volume. From these observations, the author posits that the diary is invaluable not only for its content but also for its visual form, arguing that it can be interpreted as a work of visual art or a collage. This leads to the central thesis of 'performativ bricolage,' suggesting that Anne actively 'crafts' or 'bricolages' her historical, social, gender, and ethnic identity by integrating personal memories, letters, family documents, and varied writing styles. Ultimately, this process results in a 'performative portrait' that visually articulates the psychosocial development of an adolescent girl navigating an extreme historical situation. The 'performativ portrait' unveiled in this study explores a rich tapestry of themes: the transformation of a German Jewish refugee into a potential Dutch citizen and writer, the awakening of adolescent sexuality and womanhood, and hiding as a form of both internal and external resistance. It further delves into Anne's evolving relationships with trauma, nature, politics, family members, fellow hiders, and the physical space of concealment. By emphasizing the constant motion, interaction, and interplay of these elements, the paper argues that the diary fundamentally points towards boundary-crossing, rebellion, and the pursuit of freedom. This research offers a significant contribution by shifting the scholarly gaze from a purely literary or historical analysis to an interdisciplinary one, re-evaluating Anne Frank's diary as a complex visual and performative artwork. It enriches our understanding not only of Anne Frank's personal narrative but also of the broader implications of self-representation and artistic expression within contexts of profound historical adversity.

Full Text

Comments

You need to be logged in to post a comment.