Károly Janzsó

A kolozsvári katedrától a szegedi egyetemi tanévnyitó ünnepélyig

Introduction

A kolozsvári katedrától a szegedi egyetemi tanévnyitó ünnepélyig. Kövesse Erdélyi László és Márki Sándor történészek útját Kolozsvárról Szegedre (1919-21), és ismerje meg a Ferenc József Tudományegyetem újranyitását a Trianon után.

Abstract

A tanulmány Erdélyi László és Márki Sándor 1919 és 1921 közötti életútját követi. A két történészprofesszor 1921‐ben, a trianoni békeszerződést követően szinte utolsóként hagyta el Kolozsvárt. Az út viszontagságait nemcsak Márki Sándor naplója örökíti meg, hanem a napilapok is beszámolnak róla. A sajtóanyagból, amely Márki és Erdélyi levelezését, valamint az egyetem történetének levéltári forrásait is jól kiegészíti, megismerhetjük a szegedi megérkezés és az azt követő hónapok eseményeit. Az országos és helyi sajtó alapján végzett kutatás külön figyelmet fordított a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1921. október 9‐ én, Szegeden történt újranyitására, illetve az azt megelőző napok eseményeire is.

Review

The article, "A kolozsvári katedrától a szegedi egyetemi tanévnyitó ünnepélyig," offers a focused examination of the lives of two distinguished historian professors, Erdélyi László and Márki Sándor, during the tumultuous period between 1919 and 1921. It tracks their arduous journey from Kolozsvár, which they were among the last academics to depart following the Treaty of Trianon, to their relocation and re-establishment in Szeged. This study promises a compelling microhistorical perspective on a significant chapter in Hungarian intellectual and institutional history, illustrating the profound personal and collective challenges faced in the immediate aftermath of a foundational national trauma. The research's methodological strength lies in its comprehensive integration of diverse primary sources. It not only draws upon Márki Sándor's personal diary, which poignantly records the hardships of their migration, but also critically engages with contemporary daily newspaper accounts. This media coverage is further enriched by Márki and Erdélyi's correspondence and archival sources related to the university's history, creating a robust evidentiary base. The abstract highlights a particular focus on the events surrounding their arrival in Szeged and the subsequent months, culminating in a detailed analysis of the historic re-opening of the Kolozsvár Ferenc József University in Szeged on October 9, 1921, as reported in both national and local press. Overall, this article appears to be a highly valuable contribution to the history of education, intellectual migration, and post-Trianon Hungarian studies. By meticulously tracing the personal experiences of two prominent scholars and the relocation of a major academic institution, it provides a nuanced understanding of adaptation and resilience in a period of national crisis. The multi-faceted use of sources, particularly the interplay between private accounts and public discourse, suggests a rich and insightful exploration into a pivotal moment, offering significant insights for scholars interested in the human cost and institutional responses to geopolitical shifts.

Full Text

Comments

You need to be logged in to post a comment.