Amália Kerekes, Györgyi Földes

Hálózatfejlesztés: Kádár Karr Erzsébet Gyönyörű ősz című önéletrajzi regényének kiadástörténetei és nőtörténeti összefüggései

Introduction

Hálózatfejlesztés: kádár karr erzsébet gyönyörű ősz című önéletrajzi regényének kiadástörténetei és nőtörténeti összefüggései. Kádár Karr Erzsébet "Gyönyörű ősz" regényének kiadástörténete, recepciója nőtörténeti szempontból. Elemzi az önéletírást, a női Bildungsromant és a karakterfejlődést.

Abstract

A Galilei Körhöz és a Kassák-féle avantgárdhoz közelálló Kádár Karr Erzsébet Alles ist umgekehrt (Minden fordítva van) című regényének kézirata, amely az első világháborús Budapest ifjúsági szerveződéseit mutatja be, 1938-ban Párizsban elnyerte az emigrációban alkotó fiatal szerzők számára kiírt Heine-díjat. A németül eddig még nem, magyarul is először csak 1958-ban Gyönyörű ősz címmel megjelent regény Kádár Karr Erzsébet lírájának újrafölfedezése dacára egyelőre nem részesült figyelemben. A tanulmány a részleges sikerek és kudarcok lehetséges okait vázolva egyfelől arra keres választ, milyen szerepet játszottak a regény recepciótörténetében a nőtörténethez kapcsolódó szempontok. Az önéletrajzi regény értelmezése során azt vizsgáljuk, mennyiben gondolható újra a magyar nyelvű kézirat története kapcsán a lektorok által élesen kritizált, mert hiányzónak vélt jellemfejlődés az önéletírás, a női Bildungsroman és az autoszociobiográfia működési logikájának újszerű megközelítései felől.

Review

The submitted paper, titled "Hálózatfejlesztés: Kádár Karr Erzsébet Gyönyörű ősz című önéletrajzi regényének kiadástörténetei és nőtörténeti összefüggései" (Network Development: The Publication Histories and Women's History Contexts of Kádár Karr Erzsébet's Autobiographical Novel "Gyönyörű ősz"), addresses a significant lacuna in Hungarian literary history. It focuses on Erzsébet Kádár Karr's novel, originally titled *Alles ist umgekehrt* (Everything is Upside Down), which received the Heine Prize in 1938 for young authors in exile and depicted youth organizations in World War I Budapest, linked to the Galilei Circle and Kassák avant-garde. Despite this early recognition and the subsequent rediscovery of Kádár Karr's poetry, the novel itself, published in Hungarian only in 1958 as *Gyönyörű ősz*, has largely remained overlooked. The paper critically examines the reasons behind this relative obscurity, setting the stage for a much-needed re-evaluation of the work. The study proposes two key lines of inquiry to understand the novel's reception history and its perceived shortcomings. Firstly, it investigates the extent to which women's history perspectives have influenced the novel's reception, suggesting that gendered biases may have played a role in its neglect. Secondly, and perhaps most innovatively, the paper challenges earlier critical assessments regarding the supposed lack of character development in this autobiographical novel. By re-examining the Hungarian manuscript's history, the author aims to re-evaluate these criticisms through the lens of contemporary theoretical approaches, specifically drawing upon the operational logics of auto-writing, the female *Bildungsroman*, and auto-sociobiography. This methodological approach promises to offer a nuanced understanding of the text, moving beyond traditional critical frameworks that may have failed to appreciate its unique narrative structure and thematic concerns. Overall, this paper represents a valuable and timely contribution to the fields of literary history, gender studies, and reception theory. By bringing a neglected but historically significant work by a noteworthy author back into scholarly discourse, it fills an important gap and potentially offers a fresh perspective on early 20th-century Hungarian literary and intellectual life. The interdisciplinary approach, combining historical context with modern literary theory, is particularly commendable. It not only seeks to explain the novel's past reception but also provides a robust framework for its future interpretation, thereby enriching our understanding of auto-writing practices and the complexities of female literary production within specific socio-historical contexts. This research is poised to stimulate further discussion and research into Kádár Karr's oeuvre and similar overlooked works.

Full Text

Comments

You need to be logged in to post a comment.