Magyar Filozófiai Szemle

0.0 (0 ratings)

Philosophy

53 views

A Magyar Filozófiai Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirataként a magyar filozófiai élet legrégebben megjelenő szakmai fóruma.

Articles in this Journal

Bizonyára csak gyászra való képtelenségünk ösztönöz szeretett halottunk műveinek, munkásságának elemzésére, mely képtelenségünk összefügg azzal, amiről itt szó lesz. A modern individuum transzcendentális otthontalanságával, a – hitünk szerint – valah...

View Full Research

Előszó Immanuel Kant Az emberszeretetből fakadó hazugság állítólagos jogáról című műve fordításához

Sartre A fal című novellájának főhőse, Pablo Ibbieta a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán harcolt, majd a Franco tábornok vezette rezsim fogságába esve azt az ultimátumot kapja fogva tartóitól, hogy ha elárulja ugyancsak üldözött barátj...

View Full Research

A költészet mint esztétikai aktus

Talán szerencsésebb lenne, ha az alcímben a „Lehetséges-e…” fordulatot szerepeltetném a „Miért lehetséges…” helyett, merthogy ezáltal a transzcendentális dimenzió markánsabban megjelenne – a valamiféle kauzalitást vagy célhatározói irányt magában fog...

View Full Research

Lukács és Zola

„Csupán irodalmi vita ez? Azt hiszem, nem” – teszi fel a kérdést és válaszolja is meg azonnal Lukács 1938-ban az expresszionizmus-vita elkötelezett résztvevőjeként (Lukács 1994. 185). Valóban, Lukács számára az irodalom kapcsán soha semmi nem „csupán...

View Full Research

Mimézis és idealizálás

Az utánzás (μίμησις/mimészisz) arisztotelészi koncepciója eredendően nemcsak a szépművészetekre, hanem mindenféle alkotó emberi tevékenységre kiterjed. „A művészet [tekhné] a természet utánzása” tételmondat nem is a Poétikában szerepel, hanem olyan t...

View Full Research

Az eszményi szépség nyomában

A mimetikus eljárás felfüggeszti valóságtapasztalatunkat, hogy teljesebb módon állítsa vissza azt, amire egyedül a műalkotás képes, ez a mimészisz paradoxona. (Bacsó 2016. 32.)

View Full Research

Mimézis és idealizálás a francia festészetben

Hogy Chardin a legapróbb részletekben is leképezi a természetet, és mennyire szigorú önmagával szemben, azt jól bizonyítja, hogy láttam egy Elejtett vadat ábrázoló festményét, amit azért nem fejezett be, mert az apró nyulak, amelyek modellül szolgált...

View Full Research

„Majma a művészetnek”

Greguss Ágostnak, a pesti egyetem 1870–1882 között oktató esztétikaprofesszorának mimézisről és idealizálásról való nézetei kapcsán a nem túl terjedelmes szakirodalom egyértelmű álláspontot alakított ki, éppen ezért talán meglepőnek hathat, miféle pr...