Zsolt Gere

Vörösmarty két névnapi köszöntője és a Laura‐versek

Introduction

Vörösmarty két névnapi köszöntője és a laura‐versek. Elemezzük Vörösmarty Laura-verseinek, két névnapi köszöntőjének keletkezését és irodalmi értékét. Új megvilágításba helyezi a költő házasság előtti életrajzát és szerelmi költészetét.

Abstract

Vörösmarty az 1840‐es évek elején két névnapi köszöntőverset (Névnapi köszöntés, Névnapra) írt későbbi feleségéhez, Csajághy Laurához. Mindkét költeménynek fennmaradt a tisztázott, fehér papírra másolt, a szerző által aláírt, a szűkebb baráti körben tartott névnapi ünneplés alkalmával átadott példánya is. A két mű természetesen megjelent nyomtatott formában, az életmű szerelmi költészetének, a Laura‐ verseknek a részévé vált. A verscsoporton belül azonban már kevés figyelmet kaptak, hiszen az alkalmi, lényegében ünneplésre szánt költemények alacsony műfaji‐irodalmi értékűnek számítanak az 1840‐es években, különösen Vörösmarty életművén belül. A tanulmány a két köszöntővers magán‐ és irodalmi használatára irányuló, a nyelvi‐tartalmi eltérésekben, névhasználatban mutatkozó különbségek feltárása után megpróbálja újragondolni a Laura‐versek egy részének keletkezéstörténetét, illetve a Vörösmarty‐életrajz házasság előtti éveihez ad új adalékokat.

Full Text

Comments

You need to be logged in to post a comment.